Kék szén: Kihívások és továbblépési lehetőségek a tengeri környezetek szén-dioxid-számvitelében
Nadine Mengis, Allanah Paul és Mar Fernández-Méndez közelmúltban megjelent tanulmánya Counting (on) blue carbon-Challenges and ways forward for carbon accounting of ecosystem-based carbon removal in marine environments Nadine Mengis, Allanah Paul és Mar Fernández-Méndez kiemeli, hogy a szén-dioxid-eltávolítási (CDR) intézkedéseken keresztül történő negatív kibocsátásra van szükség az ambiciózus mérséklési célok eléréséhez. Különösen az ökoszisztéma-alapú CDR-intézkedések állnak jelenleg a nemzeti nettó nullára vonatkozó stratégiák és az újszerű szén-dioxid-kibocsátási hitelezési törekvések középpontjában.
A kék szén-dioxid-eltávolítási lehetőségek (blueCDR) olyan antropogén tevékenységek, amelyek célja az ilyen ökoszisztéma-alapú szén-dioxid-nyelők növelése a tengeri környezetben. A meglévő, természetes módon szenet megkötő tengeri ökoszisztémák védelme és megőrzése nem minősül CDR-nek.
A tanulmány a blueCDR példáján keresztül rávilágít a tengeri szén-dioxid-áramlás nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos legfontosabb kihívásokra a szén-dioxid-kibocsátási hitelezés céljából. Az ökoszisztéma-alapú CDR-intézkedésekre jellemző kihívások a következők:
- A természetes szén-dioxid-áramlás alapértékének meghatározása.
- Az antropogén CDR-jelek egyértelmű meghatározása.
- A szénkészlet lehetséges természetes vagy antropogén eredetű zavarainak figyelembevétele, és ezáltal a szén-dioxid-tárolás tartósságának értékelése.
Ezen túlmenően a tengeri környezet további nyomon követési és értékelési kihívásokat jelent a következők miatt:
- A szénmegkötési és -megkötési folyamatok időbeli és térbeli szétválasztása.
- A jelek felhígulása az ökoszisztémák nagyfokú összekapcsolódása miatt.
- A nagy, már meglévő szénkészletek, ami még nehezebbé teszi a szénkészletek ember okozta növekedésének számszerűsítését.
A szerzők támogatják azt a jelenlegi tendenciát, hogy a nyomon követési erőfeszítéseket a szénmegkötési folyamatok helyett inkább a szénmegkötésre, valamint a különböző tengeri ökoszisztémákban a természetes szénmegkötés alapszintjének meghatározására összpontosítsák, hogy ezáltal növeljék a tudományos alaposságot és biztosítsák a kibocsátott szén-dioxid-kibocsátási egységek mögött meghúzódó addicionalitást. Végezetül úgy vélik, hogy a szén-dioxid-kibocsátási egységek idővel történő dinamikus kiigazítása növelni fogja hitelességüket.