Tanulmány a reálkamatlábról Kínában a lakásárfaktornak a CPI-be való beépítése után
A PLOS ONE-ban megjelent tanulmányban Ding et al (2023) a kínai reálkamatlábat vizsgálta a lakásárfaktornak a fogyasztói árindexbe (CPI) való beépítése után. A tanulmány célja a kínai reálkamatláb számításának aktualizálása volt, és hivatkozási alapot szolgáltatott a tudományos kutatáshoz és a politikaformáláshoz.
Háttér
A kínai gazdaság hosszú távú átmeneti reformon ment keresztül, de a pénzügyi szektorban még mindig létezik egy tervgazdasági jellegzetesség, a pénzügyi elnyomás. A pénzügyi elnyomás miatt Kína tényleges kamatlábszintjének alacsonyabbnak kell lennie a fogyasztói árindexnél. A kínai hivatalos kamatlábak és a CPI alapján azonban számításaink szerint Kína tényleges kamatlába 1999 és 2022 között az évek több mint felében magasabb lesz a CPI-nél. Ez nincs összhangban a Kínában fennálló pénzügyi elnyomással, és ennek fő oka a kínai CPI kiszámításának módja. Kína CPI-mérési rendszere a tervgazdasági korszakból származik, amely nem vette teljes mértékben figyelembe a lakásvásárlási árak emelkedését, így a jelenlegi CPI-mérési rendszer a lakásárak emelkedésének figyelembevételével reálisabb lehet.
Módszertan
A tanulmány alapgondolata a vonatkozó hivatalos statisztikai adatok bányászata és a kínai lakosok lakásvásárlásra fordított kiadásainak arányának kiszámítása az összes kiadásukon belül. A lakásvásárlások arányát a lakásár-tényező súlyának, az egyéb fogyasztás arányát pedig a hivatalos fogyasztói árindex súlyának tekintve alakítjuk ki az általánosított fogyasztói árindexet (GCPI). A GCPI-t ezután összehasonlítják a piaci kamatlábakkal, hogy meghatározzák a tényleges kamatlábhelyzetet Kínában az elmúlt 20 évben.
Eredmények
Ez a tanulmány azt találta, hogy a GCPI-t mérőszámként használva a kínai reálkamatlábak 1999 óta a legtöbb évben negatívak voltak.
Következtetés
A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a lakásáraknak a fogyasztói árindexbe való bevonásával aktualizálja a kínai reálkamatlábak számítását, és hivatkozási alapot nyújt a tudományos kutatás és a politikaformálás számára. A tanulmány azt is javasolja, hogy további kutatásokra van szükség a kínai reálkamatlábakat befolyásoló egyéb tényezők feltárásához.